Hétvégén végre megjött, aminek kellett, így a hétfőt azzal kezdtem, hogy bejelentkezzek középidős UH-ra. Előtte 1-2 nappal fájt a hasam, így gondoltam, hogy rendben van a peteérés, itt már gond nem lehet. Na aztán jött a meglepetés az UH-n, mert T. doki nem látta nyomát a peteérésnek... öltözés közben elkönyveltem, hogy akkor erről ennyit, lehet megint egy hónapot várni... De szerencsére doki bácsi engedékeny volt és elindult a hosszú protokoll a 21. napon. Következő hétfőig volt elég a szurim, így akkor ismét mennem kellett vérvételre és UH-ra is. Látni nem látott semmit, de azt mondta, hogy ha csütörtökig nem jön meg, akkor elindít vérzés nélkül. Na ez nekem nagyon nem tetszett!!! Valahogyan így elvesztettem a hitemet.... na kedden már alaposan paráztam, hogy még mindig semmi, szóval este mindent bevetettem (nap közben átbújtam a netet mensi meghozó praktikákról), kezdve a forró fürdővel és befejezve a meggymag párnával, amivel a hasamon aludtam el, mert azt olvastam, hogy a meleg vérbőséget okoz és így hamarabb megjöhet. Reggel arra keltem, hogy fáj a hasam és akár a bevetett praktikáknak köszönhetően, akár nem, de végre megjött!!! :)
Mivel a következő adag szurit is felírta hétfőn T. doki, így következő hétfőig nem is kellett menjek. Akkor a vérvétel és az UH is rendben volt, már akkor szép volt az endometrium is (persze vettem méhpempő kapszulát, lehet az is rásegített).
A következő "találka" csütörtökön volt, ahol mindkét petefészkemben 4-5 tüszőt látott a doki bácsi és közölte, hogy akkor kedden punkció és addig már nem is találkozunk. Hurrá! Ismét elértünk idáig!
